2022. augusztus 10., szerda

Hibázni szabad


The "error..." 

"A hiba..."

Ferencz - Salamon Alpár


Nem a szakomban írok, de valahol mégis, hisz a pedagógia minden különböző szakos pedagógust összeköt. Az örökzöld matematika oktatás a témája a bejegyzésemnek, örökzöld legalábbis nekem (tanulói múltamból) vagy számos gyermeknek, akikkel a sors összehozott. A probléma régi, s nem adott pedagógusról szól, hanem egy adott pedagógiai eljárásról: a fűnyíró efektus típusú, "mindenkinek ugyanaz az instrukció vagy haladnunk kell a tananyaggal" stílusú matematikaoktatásról, amelyet (tisztelet a kivétel) nem a cikkben leírtakhoz hasonló differenciálás, esetleg felzárkoztatás és tehetségápolás következetes folyamata egészít ki vagy támogat meg, hanem azok a versenyeztetés célú "felkészítők", amelyek csak keveseken segítenek. Ebben a rendszerben a matematika egyébként csodálatos, a világegyetemet működtető univerzuma csak a kevesek privilégiuma marad, a többségnél frusztrációval és szorongással társul, sorozatos kudarcélmény forrása. 

Nemzetközi partnerségeink révén azt tapasztalom, hogy "máshol" a matematika megszerettetése a cél, különösen általános iskolai tanévek alatt, s tantárgyközi megközelítésekkel, más tárgyakkal és területekkel összefüggésben tanítják, problémái valós élethelyzetekből indulnak ki. S hogy csatlakozzunk a megosztott cikk témájahoz is, a fenti megközelítés egy rendkívüli, de egyszerű, alappedagógiai hozzáállással is társul, amit gyermekközpontúságnak nevezünk. Ebben az esetben a gyermekközpontúságot egy olyan egyéni pedagógusi gondolkodás- és cselekvésmódnak definiálnám, amely a diákok egyéni vagy kiscsoportos tanulási (nevelési) gondjainak a megoldás keresésére alapszik. Ez a gondolkodásmód - angolul: mindset - nem a rendszertől várja a megoldást, hanem pedagógusi egyéni/társas intervenciójának eredménye, amelynek során önreflexiót és önértékelést alkalmazva, a problémát felismerve, a rendelkezésre álló lehetőségeket és eszközöket (pl. a pandémia által megismert digitális/online megoldások alkalmazása differenciálás céllal) felhasználva igyekszik megoldásokat találni, ezeket kipróbálni, a levont következtetések szerint alakítani. Ez minden, hiteles pedagógiai eljárás, gyermekközpontú pedagógusi attitűd és ennek sikerességének alapja. Egy ilyen esetről szól az alábbi cikk, amelynek néhány főbb gondolatát kiemeltem és fordítottam. 

Egyébként a tartalma nem másról szól, mint egy jó gyakorlatról, amit nem elutasítani, hanem kipróbálni, újragondolni, adaptálni érdemes. 


Meggyőződésem, ugyanakkor, hogy minden gyermekközpontú pedagógiai gyakorlat egy a megosztott cikkben leírt "hibával", illetve ennek felismerésével kezdődik. Továbbá, hiszem, hogy a felismerést megelőző "hiba" a pedagógiai folyamat nélkülözhetetlen része. A folyamat végén tapasztalható siker érzése, meg leírhatatlan.


Néhány lefordított gondolat: 

"The error that I was making was that I was treating all of the students like they had the same issue – they couldn’t add fractions. And once I recognized that they were struggling for different reasons, I realized that I needed to meet each student at their need.

[🇹🇯A hiba, amit elkövettem, az volt, hogy minden tanítványomat úgy kezeltem, mintha mindannyiuknak ugyanaz lenne a nehézségük - vagyis nem tudnak összeadni törteket. És amikor ráeszméltem, hogy ők különböző nehézségekkel küzdöttek, rájöttem, hogy nehézségeikre a megoldást is egyénileg kell megkeressem.]

(...)

I realized that to teach adding fractions, I had to remediate three different skills: converting (and simplify) fractions, finding common denominators, and adding fractions.

[🇹🇯 Rájöttem arra, hogy ahhoz, hogy törtek összeadását megtanítsam, három különböző készséget kell rendbetegyek: az átalakítast (és egyszerűsítést), a közös nevezőre hozást és az összeadást.]

(...)

I realized that to learn a skill, the student needs to first be shown how to perform the task. So I need to provide a tutorial for the students working on each skill. 

[🇹🇯 Felismertem, azt hogy ahhoz, hogy kialakuljon egy készség, a tanulónak ismernie kell, hogy miként végezze el az adott feladatot. Ehhez, arra volt szükségem, hogy minden fejlesztendő készséget érintően készítsek magyarázó/bemutató/feladatmegoldó videókat.]

(...)

I also had come to the epiphany that a key ingredient to learning something is being given the opportunity to practice it multiple times.

[🇹🇯 Továbbá megtanultam, hogy bármilyen tudás/készség megfelelő elsajátításának kulcsa a gyakorlásra fordítható, elegendő idő biztosításának lehetőségében rejlik.]

(...)

So I started building learning stations for each skill needed for adding fractions. Inside the stations I put a tutorial and lot practice problems with immediate feedback.

[🇹🇯 Így elkezdtem különálló tanulási központokat kialakítani minden fejlesztendő készségre. Minden központ rendelkezésére bocsátottam magyarázó/bemutató/feladatmegoldó (tutoriál) videót és sok, azonnali visszajelzést biztosító gyakorló feladatot.]


A többi részlet a cikkben:

http://www.rethinkmathteacher.com/what-is-differentiated-instruction/




UI - A jelen fordítás csak a megértést támogatja, nem hivatalos változat, nem célja a cikk eredeti üzenetének megváltoztatása.