Oktatásszakértői adatbázis

 

Oktatásszakértői adatbázis létrehozása

Második, fejlesztési szakaszába lépett az a Kárpát-medencét átívelő nagyszabású projekt melynek nem titkolt célja olyan alkotó és környezetükre ható pedagógiai műhelyek létrejöttének facilitálása, melyek saját térségükben képesek a megoldásfókuszú problémamegközelítésre.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is részt vesz a Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében című Erasmus+ projektben (partnerintézmények: Innovatív Pedagógiai Műhely, Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete), amelynek keretében egy adatbázis kidolgozását vállalta a projekt ideje alatt 50 romániai magyar oktatási szakértő bevonásával, ingyenes továbbképzési lehetőséget, hosszútávon szakértői életpályát biztosítva számukra.

 

Amit a projekt megcéloz,  tulajdonképpen egy olyan szakértői kör létrejöttének megalapozása, mely képes és kész a pedagógusok helyben történő támogatására, továbbképzések vezetésére, szakértői, szaktanácsadói munkavégzésére a határon túli magyar oktatás fennmaradása, fejlesztése, a pedagógusok szakmai-módszertani kultúrája, aziskolavezetés, menedzsment hatékonysága növelése érdekében.

DR. Tratnyek Magdolna - IP Műhely

Az Innovatív Pedagógiai Műhely mind Magyarországon, mind Romániában több alkalommal szervezett és vezetett olyan szakmai műhelyeket, melyeken a határon túli magyar pedagógusszervezetek képviselőivel közösen dolgozott fejlesztési lehetőségekről, irányokról. Itt érlelődött meg az elhatározás, hogy a legfontosabb stratégiai cél az anyaország határain kívül működő magyar pedagógusszervezetek saját szakértői körének megerősítése, kompetenciáinak fejlesztése.

Mandák Csaba - IP Műhely

A projekt időtartama alatt többször is tartanak majd olyan disszeminációs rendezvényeket, szakmai műhelyeket, ahol a többi Kárpát-medencei magyar pedagógusszervezet, illetve a közoktatásban érintett más intézmények vezetőit, szakembereit is vendégül látjuk közös gondolkodásra, eszmecserére. A szakértői adatbázist pedig természetesen úgy alakítjuk ki, hogy ahhoz a későbbiekben is tudjanak csatlakozni az érdeklődő szervezetek és szakemberek.

 

Tudj meg többet: https://ipmuhely.com/

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg

Forrás: www.rmpsz.ro, 

Fodor Emőke: Ismerd meg a szórványt!

 

Ismerd meg a szórványt!

Ezzel a címmel indította az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület azt a projektet melynek célja  erdélyi gyerekek találkozása, magyarságtudatuk erősítése.

               Az 1885-ben alapított Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapítása óta a szórvány vagy szórványosodó területek magyarságára fókuszál, tevékenységének fő célja a szórványmagyarság becsatolása a nemzeti diskurzusba, valamint a helyi cselekvésre ösztönzés és ennek, erejéhez mérten, a támogatása.

               A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum, 2016-os indulása óta a mezőségi szórványmagyarság kiemelkedő oktatási intézménye hivatott lenni. Az itt tanuló mintegy 500 gyerek fele a környező falvakból származik, már az elemi osztályainkban is vannak más helységből ingázó diákok. Sok a kétnyelvű családból származó diákunk is. Érdekes kihívásnak tűnt megismerni a tömbmagyarságot, a Székelyföldet.

               Első lépésként a Székelyföldi Legendárium meséit, legendáit hallgattuk, néztük délutánonként. Majd Tamásiról meséltem a gyerekeknek, az emlékév kapcsán, és meghallgattuk A hazug sün című mesét. ’Milyen érdekesen beszél a kisfiú….székelyesen…-csodálkoztak rá a tájnyelv jellegzetességeire a másodikosok.

               Majd eljött a kirándulás napja, május végén. Első megállónk Farkaslaka volt. Hadnagy Jolán óvó néni a Tamási sírjánál várt és ismertette velünk a nagy író életének fő mozzanatait. Majd a szülőházat is meglátogattuk. Láttuk a bölcsőt, a családi asztalt, az udvart a nagy diófával…s mivel eleredt az eső, pár percre a csűrt is.

               A nap fénypontja a székelyudvarhelyi Mini Erdély Park volt, ahol a kisvonatozást várták a legjobban a gyerekek. Természetesen utána megcsodáltuk a sok miniatűr kastélyt, várat, templomot, megemlítetük a róluk hallott legendákat, meséket. Lassan feljutottunk a játszótérre, ami lehetőséget adott a kikapcsolódásra. Pihenni a mini moziba ültünk be, ahol megnéztünk egy eddig nem látott rajzfilmet a csodafurulyáról. Nem csoda, hogy az emléktárgyboltból sok-sok furulyával tértünk vissza. A mini vár is érdekes volt.

               Szejkefürdőn megnéztük a székely kapukat is, rácsodálkoztunk a róvásírásra, galambdúcra egyaránt. Orbán Balázs sírjánál pár szóban ismertettem a legnagyobb székely életét.

               A csapat a farkaslaki szállásra visszatérve, nagy izgalommal vette birtokba a szobákat. A járványhelyzet miatt kirándulni se voltunk még közösen, nemhogy ottalvós kiránduláson vegyünk részt. Vacsora után megérkeztek a farkaslaki negyedikesek, akik csodálatos népdalcsokorral ajándékoztak meg minket. Ismerkedő és interaktív játékok után már kialakultak a kisebb-nagyobb csapatok, akik sötétedésig mókáztak közösen.

               Másnap a Kalonda tetőn a nárciszmezőkben gyönyörködtünk, majd Korond érintésével megérkeztünk Parajdra. Beszélgettünk az erdélyi sóról, melynek nagy értéke volt, szállításának útvonalán épült a mi új várunk is a Szamoson. Széki származású gyerekeink megemlítették az ottani sós vizű tavat is. A parajdi sóbányába már a buszozás is élmény volt, mint egy "rakéta" úgy mentünk le a föld gyomrába. A kis kápolnában ortodox mise volt, ami újabb érdekes élményt jelentett. A bányászati kiállítás érdekes időutazás volt, akárcsak a Hargita és  Maros megyei látványosságokról szóló bannerek is.  Rájöttünk, hogy milyen kevés dolgot ismertünk meg közösen, mennyi felfedeznivaló vár még ránk.

Szent Borbála szobrát elhagyva, ismét a föld fölé emelkedtünk. Kicsit nézelődtünk a sokféle só és emléktárgy közt, majd Szovátára utaztunk. A Medve-tó sötéten és sósan csillogott, sétára hívogatott minket. Ám a kisvonat nagyobb vonzerővel bírt, erre felpattanva körbeutaztuk a sóvidéki üdülővárost. Sajnos az eső nem tette lehetővé, hogy a tavat körbesétáljük. Élményekkel gazdagon tértünk haza, rajzos élménybeszámolónk is ezt tükrözte.

               Június 13-án a farkaslaki barátokat fogadtuk. A negyedikesek, Felszegi Melinda és Vigh Emese tanítónők tanítványai, akik történelemből idén készítettek helyismereti projekteket, segítettek  a városnézésben. Rózsa Sándorról, a Martinuzzi várról illetve az örmény templomról meséltek a farkaslaki negyedikeseknek. Utána Filep Erzsébet hagyományos széki szobáját és viseleteit, széki babáit csodálhattuk meg. Az est legjobban várt fénypontja az esti táncház volt, amelyben a szamosújvári másodikosok zenéltek, illetve bemutatták az így tedd rá! néptánctanítási módszert. Felcsíki táncokat is roptak közösen, majd szabad beszélgetéssel zárult az este. A Téka Szórványkollégiumban szálltak meg, érdekes volt számukra azt hallani, hogy milyen amikor a faluban nincs magyar iskola és hét közben a családtól elszakadva kell tanulniuk.

               A farkaslakiak a válaszúti Kallós Múzeumot is megtekintették, majd kincses Kolozsvár érintésével hazafelé vették útjukat.

               A szamosújvári másodikosok betekintést nyerhettek a tömbmagyarság életében, ugyanakkor saját értékeiket is tudatosították. Tapasztalataikat jövőre újabb projektekben hasznosítják. Köszönetet mondunk az EMKE-nek, a Téka Alapítványnak, a Kallós Alapítványnak, a Tamási szülőház vezetőjének, Filep Erzsébetnek és mindenkinek, aki lehetővé tette e projekt megvalósulását.

Különdíjjal jutalmazták a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum csapatát a Digitális témahéten

 Különdíjjal jutalmazták a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum csapatát a Digitális témahéten

A Digitális Témahét Magyarország legnagyobb digitális pedagógiai eseménye. 2016-ban indult útjára, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére. Az idén hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Digitális Témahét céljaaz volt, hogy a digitális eszközökkel támogatott projektpedagógia és innovatív pedagógiai módszerek terjesztésén keresztül:

Ø  fejlessze a tanulók digitális kompetenciáját, segítse a 21. századi képességek fejlesztését biztosító digitális pedagógiai módszerek terjesztését;

Ø  szakmai támogatást és hálózati kapcsolódást biztosítson a digitális eszközökkel támogatott innovatív oktatási gyakorlat iránt érdeklődő pedagógus számára;

Ø  segítse a digitális írástudással és digitális gyermekvédelemmel kapcsolatos ajánlásokat és támogatási formákat közvetíteni a diákok, szülők és pedagógusok felé egyaránt;

Ø  betekintést nyújtson a legkorszerűbb oktatástechnológiai fejlesztésekbe;

Ø  pályázati forma keretében forrást biztosítson az innovatív módszereket megvalósító pedagógusok és intézmények számára digitális eszköz ellátottságuk fejlesztésére;

Ø  folyamatos támogatást biztosítson a járványhelyzet miatt előtérbe került online oktatás hatékony szervezéséhez.

A programhoz csatlakozó intézmények idén is több pályázati kategóriában mutathatták be a munkáijukat.

Negy szeretettel gratulálunk a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum csapatának, akik a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága - A legaktívabb külhoni magyar iskolai közösség c. különdíjat kapták.

Szeretettel buzdítanak másokat is, hogy vegyenek rész a pályázaton.

A pályázati anyagukat április 26-i bejegyzésünkben mutatta be részletesen Fodor Emőke.

Az alábbiakban pedig Felszegi Melinda zárókonferencián bemutatott videós projektbemutató anyagát lehet megtekinteni.

Madarak és fák napja a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum elemi tagozatán

 

Fodor Emőke vagyok, 5 éve tanítóként dolgozom a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumban. Előtte 19 évet óvónőként dolgoztam. Pedagógusként, de főleg anyaként rá kellett jönnöm, hogy a mostani gyerekeket más motivál, másként tanulnak. Tanítói áthelyezésemmel szinte egyidőben kezdtem érdeklődni a digitalis pedagógia iránt. Öt éve még nagyobb ellenállásban ütköztem minden szinten: szülők, kollégák, felettesek. “Jaj, nem való a szegény gyerek kezébe a kütyü”…pedig láttuk, hogy sokkal jobban figyelnek valamire ha például lefényképezik vagy filmet látnak róla, mintha arról szóban mesélnénk. A pandémia és az online oktatás számomra és kollégáim számára óriási lehetőség volt a továbbtanulásra és önfejlesztésre. Naponta néztük a tutoriálokat, iratkoztunk képzésekre, webináriumokra, küldtük egymásnak a neten talált jobbnál-jobb ötleteket. A közös tanulás közösséget kovácsolt belőlünk. A Digitális Témahéten harmadszor veszünk részt, de minden évben hallgatói vagyunk a pályázati időszakot megelőző webináriumoknak, képzéseknek. Hisszük, hogy közös tanulással, a gyerekekre figyelve- egy kicsit jobbá tehetjük a világot, ahol élünk.

Fodor Emőke

 

Madarak és fák napja a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum elemi tagozatán

 

            A címben jelölt világnapot május 10-én ünneplik, azzal a céllal, hogy a környezetvédelemre felhívják a figyelmet. A környezetvédelem fontossága illetve a környezetünkben élő növények, állatok ismeretének hiányosságai ihlették meg iskolánk tanítóit a projekt kidolgozásában, mellyel a 2022-es Digitális Témahétre is pályáznak.

            A projektet Felszegi Melinda tanítónő vezette, aki a negyedikesekkel számos megfigyelést, kutatást végzett digitális eszközök, alkalmazások felhasználásával.

A projekt kezdettől fogva a résztvevők (elemi tagozatos diákok, tanítók, tanárok) együttműködésén alapult. Az együttműködés során biztosítottuk a folyamatos egyéni és kiscsoportos értékelést, biztattuk és megerősítettük a diákok tevékenységét.

A Madarak és fák napja című projektünk tevékenységeit két nagy részre osztottuk. A másodikos és a negyedikes diákok (45 fő) alkották az első, a munkacsoportot, ők voltak azok, akik összeállították a tartalmat, szófelhőket szerkesztettek, elolvasták a mesét, dramatizálták és előadták azt, interjút készítettek, madarakat és fákat fényképeztek, robot pályát alakítottak ki, Genially szabadulószobát szerkesztettek, kísérleteztek.

A társaik - 80 diák - alkották a játszótársak csapatát, ők már a produktum, a társasjáték élvezői voltak. Erre a projekt záró napján került sor, április 13-án.

            A projektmunka első szakaszában a másodikos és a negyedikes diákok szófelhőt alkotva válaszoltak a ,,Mit ajándékozol a tölgyfának?” kérdésre. Előbb hagyományos módon papírra vetették ajándék ötleteiket, amit lefotóztunk és gif-et készítettünk belőle vagy digitalizálták őket a Wordart alkalmazás segítségével. Közösen elolvastuk Zelk Zoltán A tölgyfa születésnapja című meséjét.

A másodikos gyerekek az olvasott mesét dramatizálták. A két osztály diákjai madarakat fényképeztek. Az elkészült képeket a classroomba töltötték fel vagy digitálisan küldték a tanítóknak. 

A negyedikes gyerekek egyik csapata interjút készített azokkal a tanárokkal, akik majd tanítani fogják őket. A megválaszolandó kérdés - Kicsoda lenne Ön a faiskolában? volt.  Gyakorolták az interjúkészítést, megtanulták, hogyan kell hangfájlt készíteni és azt továbbítani. A tanárok feladata az volt, hogy faként mutatkozzanak be, anélkül, hogy a fa nevét kiejtsék. Az interjút a negyedikesek beillesztették a projektzáró társasjátékba. A tanárok is játékos kedvvel kapcsolódtak be az interjúadásba, a negyedikesek is fontos ügyben léptek be a nagyiskola tanárijába.

Mindenkinek feladatként volt kiosztva, hogy fákat, madarakat fényképezzenek, madárhangokat rögzítsenek. Sok szülő volt partner ebben a feladatban, parkba, a széki nádasba mentek a gyerekekkel, hogy lencsevégre kapjanak különlegesebb madarakat is. A lefotózott madarakat azonosították, majd a biológia szakos külső szakértővel leellenőriztettük a feladat megoldás helyességét.

Az osztályban kísérleteket végeztünk, az eredményeket a Wordwall igaz-hamis játékban rögzítettük. A tehetséges gyerekek Genially szabadulószobát készítettek, matematikai szöveges feladatokkal. 

A projektmunka második szakaszában a diákok által összeállított tartalmat összesítettük egy társasjátékban, amely egyben a projekt produktuma is. Az iskola aulájában kirakott tölgyfán alakítottunk ki pályákat. Minden pályára hat próba került, minden próbát egy negyedikes diák irányított. Az elemis diákok vegyes négy tagú csoportokat alkotnak. A csoport kialakításnál figyelembe vettük a gyerekek tanulási sajátosságait. Minden évfolyamból volt egy gyerek, a feladatokat együtt oldották meg, mindenkinek volt saját korához illő feladata, ugyanakkor a csapatszellem győzött. Azok a gyerekek, akik nem vettek részt a társasjátékban, a kézműves forgószínpad műhelyein ügyeskedtek. A kézimunka forgószínpad négy helyszíne - fecske háló készítés, gyurma tojás díszítés, tojás fonallal díszítve, daloló fa színezése. Itt is negyedikes diák fogadta a kisebb társait, a tanítók vezették a csoportokat.

A társasjáték helyszínei :

Interjú - a videóban hallott leírás alapján válassza ki a megfelelő fát

Párosító - a madárhang hallatán ismerje fel a madarat

Robotika - a papír újrahasznosítás útján vezesse végig a robotot

Wordwall játék - Igaz-Hamis állítások a kísérletek szerint

Genially szabadulószoba - témával kapcsolatos szöveges feladatok megoldása, titkos kód megtalálása

A játék során mindenki a tölgyfát ábrázoló gyűjtőlapjára gyűjtötte a matricákat, az értékeléskor pedig kiosztottuk az okleveleket minden résztvevő számára, hisz mindenki teljesítette a próbákat.

Értékelésként a Google űrlapot töltötték ki a diákok, melyben mindenki azt jelölte be, hogy szeretne még hasonló tanulási szituációt, érdekes témákat is javasoltak, mint sportok, kincskeresés, gyereknap.

A projektről Genially bemutató is készült, https://view.genial.ly/6263721b42b22800112cfaec/presentation-digitalis-temahet?fbclid=IwAR3YmnXsHHZ2kYayMr0KsZJhThyS8a9RY6C06tvYaqmsjCSXsPh-rTbvIfk

illetve egy Wakelet felületen is bemutatásra kerültek a projekt elemei.

https://wakelet.com/wake/Y8P5nv6EeNWT7anHgUAvJ

 

Miért szeretem a lapkönyvet?

 Szigeti Anna - Mária tanítónő nem riad vissza az új utak keresésétől a mindennapi gyakorlatban. Most egy olyan eredeti megoldást mutat be, ami rendkívül hasznos és izgalmas lehet a mindennapi gyakorlatban.

Miért szeretem a lapkönyvet?

Sokáig azt hittem, hogy a lapbook az angol „lap” (öl) szó miatt ölkönyvet jelent, amit az ember fia-lánya az ölében tartva nézeget. De aztán rájöttem, hogy ez -az inkább otthontanulásban használt- pedagógiai  módszer neve inkább a lapozgatást, hajtást, mozgást jelenti a könyv előtagjaként, mert az is: egy könyv, amit hajtogatni, tekerni, felcsavarni, bebújtatni, ráfedni, kitűrni és betűrni lehet. Olyan interaktív könyv, amit a gyerek készít el egy felnőtt/pedagógus/szülő segítségével. Olyan projekt, ami egy-egy témát több szempontból körbejár, és miközben megtalálja interdiszciplináris átfedéseket, az új ismereteket játékok, gyűjtemények, maga a rendszerezés során begyakoroltatja a gyerekekkel. Nevezhetnénk a végső produktumot  matatókönyvnek isJ, de maradjunk a lapkönyv mellett, mert hát lapokból áll, amit úgy hajtogathatunk, ahogy nekünk tetszik.

Azért szeretem ezt a módszert, mert hasonlít kicsit a Steiner-pedagógiában használt gyerekek által készített könyvre, amiben összegezik az epochákban/fejezetekben tanultakat, másrészt olyan, mint egy jó gondolattérkép vagy tanulás-lépcső, ami köré aztán bővíthetjük az ismereteinket. Azért is használom szívesen, mert a készítése közben rengeteg dolog a helyére kerül a kisiskolások fejében, lehet sokat tanulni egymástól (ha csoportosan készítik el), ti. a legjobban az marad meg, amiről beszélgetnek társas viszonyban.

Sokáig ódzkodtam használni, mert idő-és munkaigényes, nem a legolcsóbb megoldás, ha szép, színes munkákat szeretnék, de a gyerekek lelkesedése győzött a fenntartásaim felett. Nagy diákokat arra ösztönözheti, hogy kutassanak egy-egy témában. Fejleszti a képzeletet, kézügyességet, gondolkodást, szépérzéket, térérzéket stb. A Waldorf-könyvtől  annyiban különbözik, hogy nem csak kézzel készül. A modern technikának köszönhetően nyomtathatunk, szerkeszthetünk, vághatunk, ragaszthatunk belé ábrákat, de akár  csak a kézírásunkat, rajzainkat is használhatjuk. Attól függ, hogy mi a célunk és hány éves tanulókat, miben akarjuk fejleszteni. HA kisgyerekekről van szó, akkor kész sablonokat használunk nem csak a zsebekhez és a hajtogatható részekhez, hanem a fő téma ábráihoz is.  Segítünk nekik az ábrák, képek, díszítőelemek kivágásában, elrendezésében, ragasztásában. Használhatjuk a tűzőgépet, filctollakat, zsírkrétákat, Milton-kapcsokat, szalagragasztókat, nyomtatót, színes kartonokat, ragasztót, ollót, borítékokat, papírzsebeket, képes folyóiratokat, régi naptárakat, kartonlapokat, térképeket…  

Ismétléshez, összefoglaláshoz nagyszerű stratégia lehet a következő lépésekből álló: egy ötletbörzével felidézzük a kulcsszavakat, felírjuk a  táblára, és a lapbook fedőlapjára  a címet. Egy gondolatfelhőbe azt, hogy mi jut eszükbe a fejezetről, aláhúzzuk, mit szeretnénk betenni a lapkönyvbe, pl. amit tudtunk már, amit megtanultunk és amit szeretnénk tudni még a témával kapcsolatban. Ezzel a  3T-technikával már készen is van a három főoldalra való alcím, ezekből nyílhatnak a következő oldalak felfelé vagy lefelé, ill. oldalra. Csoportokra osztjuk az osztályt, és megkérjük adjanak nevet maguknak. Egyik csoport kidolgozza a SZÓKINCSET (pl. új szavak, kifejezések, szólások, közmondások, más nyelven való megnevezéseket vagy csak a szókincsgyarapítást) másik csoport a MEGHATÁROZÁSOKAT (pl. műfajok, műveleteket, fogalmak, fajok, szereplők, helyszínek, stb.), harmadik a PÉLDÁKAT (csoportok, fajok, típusok, részek, idézetek, kedvenc részek), negyedik az ÉRDEKESSÉGEKET (pl. a szerzőről, különleges, atipikus esetek), ötödik a DÍSZÍTŐELEMEKET. Amikor elkészültek, a csoportok tanulói elrendezik az oldalakat bemutatják egymásnak a munkáikat. (Azt még elárulom, hogy harmadik osztályig jobban szeretik a diákok a sajátjukat készíteni. Később jobban jár mindenki, ha csoportban dolgoznak.)

    Az a legjobb ebben, hogy később is elő lehet venni, felidézni az anyagot, bővíteni, gyakorolni. Aki egy ilyen lapkönyvet készített, már többször átvette/ismételte az anyagot élvezetes, örömteli hangulatban, és nagyobb a valószínűsége, hogy a megtanulandók rögzültek is, hisz gondolkodott/együttgondolkodott róluk.

Szigeti Anna - Mária