Szigeti Anna - Mária tanítónő nem riad vissza az új utak keresésétől a mindennapi gyakorlatban. Most egy olyan eredeti megoldást mutat be, ami rendkívül hasznos és izgalmas lehet a mindennapi gyakorlatban.
Miért szeretem a lapkönyvet?
Sokáig azt hittem, hogy a lapbook az angol „lap” (öl) szó
miatt ölkönyvet jelent, amit az ember fia-lánya az ölében tartva nézeget. De
aztán rájöttem, hogy ez -az inkább otthontanulásban használt- pedagógiai módszer neve inkább a lapozgatást, hajtást,
mozgást jelenti a könyv előtagjaként, mert az is: egy könyv, amit hajtogatni,
tekerni, felcsavarni, bebújtatni, ráfedni, kitűrni és betűrni lehet. Olyan
interaktív könyv, amit a gyerek készít el egy felnőtt/pedagógus/szülő
segítségével. Olyan projekt, ami egy-egy témát több szempontból körbejár, és
miközben megtalálja interdiszciplináris átfedéseket, az új ismereteket játékok,
gyűjtemények, maga a rendszerezés során begyakoroltatja a gyerekekkel. Nevezhetnénk
a végső produktumot matatókönyvnek isJ, de maradjunk a lapkönyv mellett, mert hát lapokból áll,
amit úgy hajtogathatunk, ahogy nekünk tetszik.
Azért szeretem ezt a módszert, mert hasonlít kicsit a Steiner-pedagógiában
használt gyerekek által készített könyvre, amiben összegezik az epochákban/fejezetekben
tanultakat, másrészt olyan, mint egy jó gondolattérkép vagy tanulás-lépcső, ami
köré aztán bővíthetjük az ismereteinket. Azért is használom szívesen, mert a
készítése közben rengeteg dolog a helyére kerül a kisiskolások fejében, lehet
sokat tanulni egymástól (ha csoportosan készítik el), ti. a legjobban az marad
meg, amiről beszélgetnek társas viszonyban.
Sokáig ódzkodtam használni, mert idő-és munkaigényes, nem a legolcsóbb megoldás, ha szép, színes munkákat szeretnék, de a gyerekek lelkesedése győzött a fenntartásaim felett. Nagy diákokat arra ösztönözheti, hogy kutassanak egy-egy témában. Fejleszti a képzeletet, kézügyességet, gondolkodást, szépérzéket, térérzéket stb. A Waldorf-könyvtől annyiban különbözik, hogy nem csak kézzel készül. A modern technikának köszönhetően nyomtathatunk, szerkeszthetünk, vághatunk, ragaszthatunk belé ábrákat, de akár csak a kézírásunkat, rajzainkat is használhatjuk. Attól függ, hogy mi a célunk és hány éves tanulókat, miben akarjuk fejleszteni. HA kisgyerekekről van szó, akkor kész sablonokat használunk nem csak a zsebekhez és a hajtogatható részekhez, hanem a fő téma ábráihoz is. Segítünk nekik az ábrák, képek, díszítőelemek kivágásában, elrendezésében, ragasztásában. Használhatjuk a tűzőgépet, filctollakat, zsírkrétákat, Milton-kapcsokat, szalagragasztókat, nyomtatót, színes kartonokat, ragasztót, ollót, borítékokat, papírzsebeket, képes folyóiratokat, régi naptárakat, kartonlapokat, térképeket…
Ismétléshez, összefoglaláshoz nagyszerű stratégia lehet a következő lépésekből álló: egy ötletbörzével felidézzük a kulcsszavakat, felírjuk a táblára, és a lapbook fedőlapjára a címet. Egy gondolatfelhőbe azt, hogy mi jut eszükbe a fejezetről, aláhúzzuk, mit szeretnénk betenni a lapkönyvbe, pl. amit tudtunk már, amit megtanultunk és amit szeretnénk tudni még a témával kapcsolatban. Ezzel a 3T-technikával már készen is van a három főoldalra való alcím, ezekből nyílhatnak a következő oldalak felfelé vagy lefelé, ill. oldalra. Csoportokra osztjuk az osztályt, és megkérjük adjanak nevet maguknak. Egyik csoport kidolgozza a SZÓKINCSET (pl. új szavak, kifejezések, szólások, közmondások, más nyelven való megnevezéseket vagy csak a szókincsgyarapítást) másik csoport a MEGHATÁROZÁSOKAT (pl. műfajok, műveleteket, fogalmak, fajok, szereplők, helyszínek, stb.), harmadik a PÉLDÁKAT (csoportok, fajok, típusok, részek, idézetek, kedvenc részek), negyedik az ÉRDEKESSÉGEKET (pl. a szerzőről, különleges, atipikus esetek), ötödik a DÍSZÍTŐELEMEKET. Amikor elkészültek, a csoportok tanulói elrendezik az oldalakat bemutatják egymásnak a munkáikat. (Azt még elárulom, hogy harmadik osztályig jobban szeretik a diákok a sajátjukat készíteni. Később jobban jár mindenki, ha csoportban dolgoznak.)
Az a legjobb ebben, hogy később is elő lehet venni, felidézni az anyagot, bővíteni, gyakorolni. Aki egy ilyen lapkönyvet készített, már többször átvette/ismételte az anyagot élvezetes, örömteli hangulatban, és nagyobb a valószínűsége, hogy a megtanulandók rögzültek is, hisz gondolkodott/együttgondolkodott róluk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése